Koruanváires (KOVID-19) ór babote golot maalumat ar hákíkot ókkol

KOVID-19 thikar misá maalumat

MISÁ MAALUMAT: KOVID-19 thika ókkol hótórnak ar bidec ót híin looiya ókkol óttu hótóra dhákkya asór ókkol óiye.

HÁÑSÁ: Thika ókkol óre Australiat estemal goríbólla Therapeutic Goods Administration óttu monzur goré. Thika ókkol beggún óre Australiat estemal goríbólla monzur gorár age faccái theés goráza. Kiliníki tojurubar maalumat oré tahákik gorá, fudh ókkol, kemistri, toiyari, adde oinno híssa ókkol eçé cáamel asé. TGA or websófat KOVID-19 mutallek maalumat faazaibo eçé: https://www.tga.gov.au/covid-19-vaccines

KOVID-19 thika ókkol ór fotti zólhá ré forikká gorár baade yó, thika ókkol óre Australiat salani diyar baade sólámotir wasté nozordari goré. UK, Germany adde Norway údda cóo, bidec ór firazárani program ókkol óre Australian Hókúmot e hañsóttu nozordari goré. Ek sáñte, Australia ye maháfuz ar hazor KOVID-19 thika ókkol lootfardde hían óre fakka goróon ot maalumat yaán é modot goré.

Oggwá thikar ekkán dhákkya asór zodi tuñúi tojuruba goríle, ekzon sehéti mahér óttu modot soó ar TGA (1300 134 237) oré hían zanaido.

MISÁ MAALUMAT: Khúde KOVID-19 loi mora attú aró beec manúic KOVID-19 thikar uzan dhakkya asór ókkol loi more.

HÁÑSÁ: Zehonó thika ye hálka dhákkya asór ókkol foida gorífare. Baáz thika ókkol ór osól dhákkya asór ókkol óiyede tuñúi injekcén loiyó de zagat kessú bicbetá, lal óiza yá fúláni, matá hoñori, yáto hálka zor adde komzuri. Híin beec híssa ré baáz hálka bic ór dabai loi thík goráza ar híin hótórar woja noó.

Therapeutic Goods Administration – Australiar dabai ókkol ór niyom banoiya – ye eén honó thika ré monzur nogoré zibá maháfuz ar hazor noó. Hítára becí hañsóttu saáde ekkán jiníc óiye dé soktó dhákkya asór ókkol.

Duniyait mazé Australia attú monzurir ekkán sóbse bálá karuai asé, ar zehóno dabai zibá ye soktó uzan dhákkya asór ókkol foida goré, híba ré ei dec ót monzur goránoza. Seróf monzuri diyar sáñte TGA or ham rukí nozagói. Bidec óttu adde eçé plan ottu ayér de maalumat or uore hítára háñsé souk ráké. Honó siz endé cúçi diya noza.

Oggwá thikar ekkán dhákkya asór zodi tuñúi tojuruba goríle, ekzon sehéti mahér óttu modot soó ar TGA (1300 134 237) oré hían zanaido.

MISÁ MAALUMAT: Hókúmot é thikar plan oré estemal gorér dé seróf tuñár DNA loibollá/bodolibólla ekkán báhaná hísáfe.

HÁÑSÁ: Thika ókkol óre tuñár gaar bútóre injekcén maraza, hítára tuñár gaa attú honó ciz loinoféle, ar hítára tuñár DNA ré nobodole. Nuwa KOVID-19 thika ókkol é Messenger RNA (mRNA) or ek híssa estemal goré, taáke KOVID-19 or khélaf firazáráni juwab banaité tuñár jisím óre hían é hédáyot dibollá. mRNA ye tuñár DNA ot mazé kessú nogoré.

MISÁ MAALUMAT: Váres gwá eén toratori bodolizagói dé ki thika ye údda ham nogoré.

HÁÑSÁ: Váires ókkol beggún bodole. Hían ekkán hítárar kudroti torki gorár ekkán maamuli híssa ar KOVID-19 honó forók noó. Sóbut or buniyad or uore, KOVID-19 thika ókkol aijó hazor tákíbó híin or nuwa kisím ókkol ór khélaf.

Hían maáni manúic ókkol óttu thika ré torki gorá foribó yáto dubara thika mara foribó – zeén neki flu bearam or mesal. Australiat estemal goríbólla ehón monzur goijjá thika ókkol ót dehágiyé dé ki KOVID-19 or soktó bearam oré rukóon ot híba becí hazor.

MISÁ MAALUMAT: Manúic zetará KOVID-19 ói baade gom óiye hítára attú thika mara nofore.

HÁÑSÁ: KOVID-19 óttu baáz manúic basoon gán ot ekzon manúic arekzon loi forók asé. Kiólla hoile, váires ibá nuwa, añárá nozaní dé ki ekbar or firazáráni ho din fujjonto thóore. Zodiyó tuñáttu KOVID-19 óigiyégói, aijó tuñáttu KOVID-19 thika maroonsá zeñétte tuñúi faro.

MISÁ MAALUMAT: KOVID-19 thikat mazé sóftwer program ókkol/gura fath ókkol diyya asé ziín óre faárádári illá estemal goráza.

HÁÑSÁ: KOVID-19 or honó thikat sóftwer/gura fath ókkol diyya nái.

KOVID-19 oinno misá maalumat

MISÁ MAALUMAT: Gurafuwain óiye dé KOVID-19 or 'zobordós fóilóiya ókkol'

HÁÑSÁ: Gura fuwain dóre aambáfe influenzar dhoilla fukzúk ókkol ór 'zobordór fóilóiya ókkol' hói sinázade hálot ot, KOVID-19 ór ehón or sóbut ókkol é icára gorér dé ki eskul ókkol oy fuwain-ottú-fuwain-ot fará aam noó. Aró, duniyair honó zagat eén maalumat nái ziín é dehár dé ki váires ibár asól fóilá gura fuwain dór zoriya óiye. Zodiyó hián mumken, ehón sóbut e icára gorér dé ki gurafuwain ókkol oi váires gwár zobordós fóilóiya ókkol noó ziín é KOVID-19 or sóbob bone.

MISÁ MAALUMAT: Australia ye kafí elaji sámán adde salani ókkol hásel gorí nofaré (niyác or micín, másk, theés goróoni ókkol)

HÁÑSÁ: Hálot óre behétor banoon ot Australia kamiyab, zarmaáni ki añárár hóspithal ókkol ór uore saf baráidoon ottú añárá porhéz goijjí.

Australiat mazé añáráttu kafí zaati héfázoti sáman házer asé, ziín aró beec Australiat toiyar gorázar ar hámicá Australiat baáir gorázar. Mesál, Wotóni Elaji Gudam hámicá furaiya asé ar hítára adá bilión másk ókkol magaiyé 2021 fujjonto thaime thaime salani dibollá.

The Communicable Diseases Network Australia adde the Public Health Laboratory Network coó Australian Hókúmot or mocwara komithi ókkol barbar dola ó, taáke KOVID-19 woba bearam or khélaf umumi sehét or mukabela ré bol dibollá KOVID-19 theés gorár zoruriyat ókkol ór uore hádáyot diyar báfásinta goríbólla, ar dorhari theés ókkol gorázar de hían óre fakka goribólla.

MISÁ MAALUMAT: KOVID-19 or zoriya tokaza barizargói dé hían ót Australiar hóspithal ókkol é athi aái nofaribó

HÁÑSÁ:  Hálot óre behétor banoon ot Australia kamiyab, zarmaáni ki añárár hóspithal ókkol ór uore saf baráidoon ottú añárá porhéz goijjí. Australia ttú oggwá duniyabi-man or sehéti nezám asé zibá ré KOVID-19 woba bearam or thaim ot battí tokazar juwab dibollá balá gorí raká giyyé, zodi lage. Eçé cáamel asé hóspithal or battí falong ókkol, elaji sámán, salani ókkol adde elaji hammwa ókkol ór kabeliyot, Australian Hókúmot, raizzo adde elakar hókúmot ókkol adde húsúsi sehéti bág ókkol ór cíyardárir sáñte.

MISÁ MAALUMAT: Oggwá dui háftáiya dec bon gorá yé KOVID-19 fóilá ré támaibó

HÁÑSÁ:  Dui yáto tin háfta lla pabondi ókkol di baade, fítin tulífélaiyóré añárár maamuli zindegi ókkol ót wafes ailé, KOVID-19 fóilá re notámaibó.

KOVID-19 ola manúic beec híssa ttu alamot ókkol hálka asé de yáto ekbere nái. Siróf dui-háfta dec bon gorár hótóra óiye dé ki KOVID-19 alamot sárá manúic é nozaníyóre oinno manúic óre váires ór sámna goráibó zehón dec bon gorár baade hár ciz kúlázaibo.

KOVID-19 fóilá ré homaibár sóbsé bálá torika óiye dé hát adde niyác or rastar sófáyir amól gorá, jisími duré táká, gór ot táká adde bearam lagilé theés gorá, ar zodi tuñí becí sómáji lorasora ola zagat mazé óile másk finá, háas gorí jisími duré tákár amól gorá mockil óilé.

Añárár sehéti mahér ókkol é fotti din Australait nuwa mamela ókkol ór gonti adde hoçé fará órdde hían óre nozordari goré. Toí hítára sóbut or uore buniyad rakí nosíyot ókkol de, honó nuwa rul ókkol yáto pabondi ókkol jari gorár forer de óile. Añárár ehón or pabondi ókkol ór babote fotti zon ottú taza gorí zani rakóonsá www.australia.gov.au ot gólíyóre.

MISÁ MAALUMAT: Fottizon oré theés gorá ye korunaváires ór fóilá ré rukíbó

HÁÑSÁ: Váires gwár fóilá ré theés gorá ye norukíbó.

KOVID-19 or ruká adde kabu goróon ot ekkán buniyadi jiníc óiye dé ki thaim mote, fárot gorí, ar fakka gorí murhai theés gorá. Murhai theés gorá ye bearam gán or wobayi elóm óre foriso goróon ot, mamela adde talluk oré entezam goróon ot, ar akhérittu váires fará ré homoon ot ekkán ahám híssa adai goré.

Bahárhal, KOVID-19 theés negéthiv aiyóon or maáni yaán noó dé ki tuñí hótórat nái, yáto oinno zon ollá tuñí hotóra nobonibá. SARS-CoV-2 (KOVID-19 wáade váires) ór sámna ói baade tuñár KOVID-19 theés negéthiv óitfare lékin tuñáttu alamot ókkol zahér óibár age. Hétólla yaán becí zoruri bálá sófáyi adde jisími duurir amól gorá ar aram nolagilé gór ót táká. Nicána banaiya theés gorár fúñáti, karuwai ókkol iín é KOVID-19 adde oinno faróinna bearam ókkol or fará ré rukíte modot gorér, zián é Australiar sehéti nezám or tokaza gorá re homaide.

Ekkán elakat bearam fóili uçá adde mamelar gonti ókkol bará ré umumi sehét or kamyab entezam gorá ye tokaza gorér dé ki theés gorár ré húcíyarir sáñte nicána banoonsá, taáke wabayi kabu gorá ré jari raká ar harhána adde theés or zagar kabeliyot oré baki rakár mazé borabori tákéfaán.

Alamot sárá Australian ókkol óre atálifatáli theés goróon óre bilkúl boldiyanozar. Theés gorár amóli torika yaán wobayi elóm hísáfe munaséb noó, ar bearam fará ré dóríbollá hóssa hísáfe asór goróinna ekkán torika yó noó. Australian Hókúmot é buzér dé ki bearam or kabu adde nozordari moksód or kháatere háas hálat ókkol ót mazé alamot sára theés gorár ekkán ham asé. Hálat ókkol iín ót mazé cáamel asé fóili uçár mahóul ókkol, farár becí hótóra ola abadi ókkol óttu loti hom háadesa ola zaga ókkol, sámna óibar becí hótóra ola abadi ókkol, ar faráibar becí hótóra ola mahóul or maníc ókkol, zetárá sokhtó bearam ór cíkar óibó zodi ocúk é dóré.

Australian Hókúmot é wosíyot gorá jari raikké dé ki theés gorá amóli torika ókkol óre mutallek umumi sehét or adikari ókkol adde harhánar zimmadar ókkol loi mowara gorí banoonsá, zeçé ham or zagat alamot sára manúic ór theés gorár program ókkol cáamel asé. Yaán óiye dé sóbse munaséb adde asór ola torika ókkol óre apnazar de hían óre fakka goribólla. Cíñçáiya alamot sára manúic or theés or babote Australian Hókúmot or morzi ré buzíbólla, meérbáni gorí Sehét Dhipármén or wébsáith ot gólí soó.

MISÁ MAALUMAT: Theés gorár sámán ókkol fakka noó

HÁÑSÁ: Australiat, KOVID-19 theés sámán ókkol becí fakka. Australiat estemal órdde theés torika ókkol beggún furafuri biccáci bana giyyé. Therapeutic Goods Administration (TGA) ottú add SARS-CoV-2 (KOVID-19 foida goréde váires) ólla bana giyé de man yekini banar program ókkol laazemi híssa loon ór zoriya híin óre nozordari gorá jari asé.

Australiat mazé, harhána-buniyadi polymerase chain reaction (PCR) theés gorá óiye dé cúnáali man or theés zibáré estemal goráza tuñár jisím ot sokhtór SARS-CoV-2 dórá ré forikká goribólla, ar theés gwá goribólla niyác or rastar hodún nomuna ókkol lage. PCR óiye dé becí híssi ar niyáci rastar nomunat asé de SARS-CoV-2 ólla háas gura-ttú-gura jenethík thukuça ókkol óre dóriféle.

Australia llá nuwa honó theés theknoloji ye TGA'r torfóttu becí húcíyarir sáñte bisari saá ré tokaza goré, taáke notija ókkol ór man adde gun óre yekini óibólla ar hían or kaanuni salani dibóllá. KOVID-19 theés ókkol or taza maalumat ollá, ziín Australian Register of Therapeutic Goods ot  cáamel gorá giyyé, meérbáni gorí TGA wébsáith ot góló eçé: www.tga.gov.au/covid-19-test-kits-included-artg-legal-supply-australia.

MISÁ MAALUMAT: Korunaváires ekkán dúha

HÁÑSÁ: KOVID-19 óre korunaváires (SARS-CoV-2) é foida goré, zibá váires ókkol ór oggwá dhoñór fémilír híssa, zibá ye insán adde háiwan or niyáci rastat bearam dórái difare. Bearam e dórá ókkol híin óttu aam sórdi óite loi beec hótórnak bearam óitfare. Manúic or séf ar cíyoin or cítka adde hosora dhák ókkol ór zoriya KOVID-19 fóiláza.

Australiat, Peter Doherty Institute for Infection and Immunity ot mazé Victorian Infectious Diseases Reference Laboratory (VIDRL) óiyedé China'r baárkúle foíla harhána zián é SARS-CoV-2 óre alog goijjé. Alog goijjá váire's óre VIDRL e oinno harhána ókkol, World Health Organization adde oinno dec ókkol loi cíyar goijjé, KOVID-19 ólla murhai theés gorár torki, monzuri, tahákik óre kabel banaibólla.

Australia báiggottya de ki SARS-CoV-2 óre dóri etminan óibólla kabeliyot addemunaséb etebar or sáñte umumi adde húsúsi dabair elómdar harhána ókkol oggwá mahér sang e modot goijjé. Theés gorár kabeliyot oré baráibólla harhána ókkol iín or cókti gán hálot óre behétor banoon ot adde oinno dec ókkol ór dhoilla bearame dórár hálot ókkol barízoon ottú basoon ot Australiar kamiyabi llá zoruri accíil. KOVID-19 ola manúic or gonti adde bearam gán loi mora ókkol ór gonti ré zoma gorá giyyé Australia adde duniyai agagurat. Australian Sehét Dhipármén óttu maalumat fotti din baáir goráza.

MISÁ MAALUMAT: Másk ókkol be-asór ar/yá be-maháfuz.

HÁÑSÁ: Bálá sófáyi, jisími duuri, adde gór ot táká ar aram nolagilé theés gorár dhoilla oinno ehétéyat ókkol ór sáñte másk ókkol zehón estemal gorá yé KOVID-19 fóilá ré homaide.

Niyáci rastar beec híssa váires or dhoilla, SARS-CoV-2 (zibá ye KOVID-19 foida goré) óre váires-ola séf or cíkata ókkol é fóilá, ziín neki ekzon bearame faiya manúic é hotá hoilé, hañcíle yá háñccailé foida ó. Hosora óiya dhák ókkol ór zoriya yó fóilá óitfare. Niyác or váires é dóijjé dé ekzon manúic é másk estemal gorífare, zeén neki KOVID-19, alamot ola yáto sárá, taáke bearammya niyác or rastar cítka ókkol fóilá re rukíyóre oinno zon oré basaibólla. Sehét adde saásitar hammwa ókkol é másk estemal goré taáke nizoré basaibólla zehón hítára KOVID-19 cóo niyáci rastar bearam e dóijja ekzon manúic loi jisími duuri ré baki rákí nofaré.

Másk findá óiye dé KOVID-19 fóila ré rukíbar ek kodom, ar hían oinno ehétéyat ókkol ór bodoilla óitnofaré. Hát adde niyáci rastar bálá sófáyir amól gorá, jisími duré táká, ar gór ot táká adde gom ocúk lagilé theés gorá jari rakóon zoruri.

Ei hotár honó sóbut nái dé ki ekkán másk findá maháfuz noó  yáto hían é mockilat foida goré zeén neki oxijen notáká. Mosóla ókkol iín sárá boút becí bosór óite, sehéti hédmot doiya ókkol é baráiya thaim ókkol ót másk ókkol findé.

 

Australian Hókúmot é KOVID-19 óre mukabela gorát ahám torki ókkol ór babote zainna tákíbollá wébsáith ibát niyom mote góilló.

SBS ottú yó tuñár zuban ot mazé KOVID-19 maalumat or ekkán sílsilá asé. Tuñí mubáil phún app adde browzar barái dooni ókkol estemal gorífaribá hókúmoti maalumat torjoma goríbólla. Tuñár hájot ókkol fura goré dé héndhílla ekkán tuwo.

Ingrazit battí maalumat lootfaibollá, www.australia.gov.au ot gólísoó.